Debreceni pészach 5777-ben, előkészületeivel
A szombati mincha előtti tanításokkal már hetek óta a Pészachra készültünk Dr. Asher Ehrenfeld főrabbi segítségével.
Erev Pészach (Niszan 14 – hétfő) nagy ünnep előtti sürgés-forgás volt a Hitközségen, a korábbi évekhez hasonlóan. Csak röviden ezekről.
A reggeli imádkozás után volt az első szülöttek böjtje, melyet inkább tanulással és hagyományos lakomával váltottuk ki, ez kényelmesebbnek mutatkozott. Dr. Asher Ehrenfeld főrabbi megosztotta velünk a Pészach tanulásának utolsó traktusát, megemlékezett az elsőszülöttek akkori viszontagságairól.
Ezt a chomec eladása követte a Bet Hamidrásban. Az eladási listán a hitközségi konyha és a tagok eladásra váró chomecét gyűjtöttük össze. Rendelkezünk egy komoly felvásárlóval évek óta Zámbori István személyében. Stabil, jó fizető vevő, könnyű vele megegyezni. A szerződés aláírása után, előleg megfizetése mellett a tulajdonjogot átruháztuk, megnyugodtunk. Az üzlet megkötése Hitközség szilva pálinkája „hitelesítette” a vevő, és a hitközségi tagok részéről.
11 órakor elégetésre került a chomec a Kápolnási utcai zsinagóga udvarán, egy vödör elegendő volt az égetésre. Nem sok kovászos termék vált a tűz martalékévá, takarékos hittestvéreink előrelátóak voltak.
12 órakor kezdődött a micve macesz sütése. Dr. Ehrenfeld főrabbi ismét a Széchenyi utcai volt kóser pékséget választotta ehhez. Ennek a hagyományos pékségnek kemencéjében nagyon sok finom kóser kenyér, kalács sült és „csólent” pirult ki. A szakember pászkagyártó csapat a konyháról a rabbi úr vezetésével és az eszközökkel: nyújtófákkal és tészta hordó rudakkal, gyúródeszkával vonult át. A megfelelő langyos víz vederben, és az elengedhetetlen jó minőségű liszt alapját adta a munkának. Idén volt egy tészta vágó-lazító eszköz is, ami tavaly még nem állt rendelkezésre, az egyenletes sütést segítette. A gyúrást és a nyújtást szakemberek végezték: Amálka a főszakácsnőnk és Eszter szakácsnő, Edithke iroda vezető, Erzsike, a pékség dolgozója segítségével. A nyújtott tésztát a rabbi úr ügyes mozdulattal helyezte a tésztahordó rúdra, és vitte a kemencéhez, látszik, hogy ebben sem kezdő. A macesz elkészítésének ideje is szabott, mint tudjuk: a kovásztalan kenyérnek 18 percen belül el kell készülnie. A gyúrásnak a rész idejét is mérte a rabbi úr. A teljes sütés bőven a normán belül volt a gyakorlott kezeknek köszönhetően. A főrabbi nálunk nemcsak a vallási felügyeletét látta el a pászkasütésnek, sütésben is tevőlegesen részt vett. A saját magunk által készített étel mindig finomabb, mint a gyári, így a saját készítésű macesz jobban esik, mint a gyári. Finomabb a saját pászka, mint a gépi, annak ellenére, hogy nem szabályos alakú. Magán véleményem, az idén egyenletesebben sült meg a pászka, talán a tészta vágó-lazító szerkezetnek, és finomabb is volt, a jobb minőségű lisztnek köszönhetően. Gyakorlat teszi mestert!
Második alkalom immár, hogy a Széder estéinknek a Pásti utcai Ortodox Zsinagóga adott helyet, elegáns környezetben. A gyönyörűen előkészített ünnepi asztalok várták a vendégeket (7-es kép). Idén számos keresztény barátunk is együtt ült velünk, és hallgatták a felszabadulásunk történetét. Mindkét estet Dr. Asher Ehrenfeld debreceni főrabbi vezette. A Haggadat a rabbi úr olvasta fel. Az éjfélbe nyúló Széder méltó megemlékezése volt az egyiptomi kivonulásnak. A felolvasott Haggada magyarázataival és napjainkra is érvényes igazságokkal, aktuális tanításokkal nagyon szívhez szóló. 4 kérdést tett fel rabbi úr, melyek napjainkra is vonatkoznak, a jövő Pészahjaira gondolva. A második estén Dr. Feuermann László tanár úr adott magyarázatot a történelmi időszakról. A Haggadaról tartott tanítást. A hitközség kóser konyhájának finom ételei járultak hozzá a sikeres Széderhez. Az ismert Széderi dallamok újak is hallhatók voltak „ZS-faktor” segítségével. Nem titkolt dolog, készültek rá. Az afikajment most sem őrizték gondosan, könnyen prédává vált. Az első este vendégünk, Gili Mazza, Izrael legnagyobb gazdasági újságja, a Globes újságírónője „orozta” el ezt a féltve őrzött maceszt. Horovitz Tamás elnök olcsón megúszta, nagyerdei túrát kért cserébe csak az élelmes hölgy. A második este Kovács Laciék unokája, Lídia volt a szemfüles gyermek. A tárgyalások nem záródtak le az elnök úrral, egy autó és egy tábla csoki között van az egyezkedés, de a lényeg az afikajmen visszakerült a főrabbi úrhoz mindkét nap.
A hitközségi családias hangulatú Széderek az éjszakába nyúltak, és a hagyományos köszöntéssel búcsúzott a levezető főrabbi: L'sáná há-bá'á bi-J'rusálájim – Jövő esztendőben Jeruzsálemben! Szeretnénk még sokáig együtt ünnepelni a szabadság ünnepét!
k.g.