Debreceni Pészach 5778-ban
A szombati salot sideszi tanítások alkalmával már hetek óta a Pészachra készültünk Dr. Asher Ehrenfeld főrabbi segítségével.
Erev Pészach alkalmával (Niszan 14 – péntek) nagy ünnep előtti sürgés-forgás, előkészület volt a Hitközségen a korábbi évekhez hasonlóan. Pár mondat az előkészületekről:
A reggeli imádkozás után volt az első szülöttek böjtje, melyet inkább tanulással és a hagyományos lakomával váltottuk ki. Dr. Asher Ehrenfeld főrabbi megosztotta velünk a Pészach tanulásának utolsó traktusát a Talmudból, mely arról szólt, ha húsos késsel véletlenül puha tejterméket vágunk, akkor a kés10-szeri földbe dugásával a kés ismét húsos kóser kés lesz. (1-es kép)
Ezt a chomec eladása követte a Bet Hamidrásban. Az eladási listán a hitközségi konyha és a tagok eladásra váró chomecét gyűjtöttük össze. Már kint várta az üzletet a bevált „felvásárló”. Rendelkezünk egy komoly vevővel - évek óta Zámbori István személyében. Stabil, jó fizető vevő, könnyű vele megegyezni, most sem volt pénzügyi vita. A szerződés aláírása után, előleg megfizetése mellett a tulajdonjogot átruháztuk, megnyugodtunk, jó helyre került a chomec. Az üzlet megkötését eper pálinka „hitelesítette” a vevő, és a hitközségi tagok részéről.
10 órakor elégetésre került a chomec a Kápolnási utcai zsinagóga udvarán. Egy vödör elegendő volt az elégetésre. Nem sok kovászos termék vált a tűz martalékévá, takarékos hittestvéreink és a konyha is előrelátó volt.
11 órakor kezdődött a micve macesz sütése. Idén helyszínül a Hitközség technikailag megújult konyhája szolgált, ahol Dr. Ehrenfeld főrabbi irányította a munkát, figyelt a szabályosságra. A korábban igénybe vett pékség nagypéntek miatt zárva volt, mi tagadás, a hagyományos kemence ideálisabb pászkasütésre. A szakember pászkagyártó csapat kiváló
eszközökkel felszerelve kezdték a munkát: nyújtófák és tésztahordó rudak, gyúródeszkák kerültek elő a smirglivel. A megfelelő langyos víz vederben, és az elengedhetetlen jó minőségű liszt alapját adta a munkának. Idén is volt egy tészta vágó-lazító eszköz, ami segítette a gyártási folyamatot. A gyúrást és a nyújtást szakemberek végezték: Margó szakácsnő és, Edithke, az irodavezető. A nyújtott tésztát a rabbi úr ügyes mozdulattal helyezte a tésztahordó rúdra, és vitte a sütőhöz. Látszott, hogy ebben is van gyakorlata. A macesz elkészítésének ideje is szabott, mint tudjuk: a kovásztalan kenyérnek 18 percen belül el kell készülnie. A gyúrásnak a rész idejét is mérte a rabbi úr. A teljes sütés bőven a normán belül volt a gyakorlott kezeknek köszönhetően. A főrabbi nálunk nemcsak a vallási felügyeletét látta el a pászkasütésnek, sütésben is tevőlegesen vett részt. A saját magunk által készített étel mindig finomabb, mint a gyári, így a saját készítésű macesz jobban esik annak ellenére, hogy nem szabályos alakú. Tavaly a tészta vágó-lazító szerkezetnek köszönhetően javult a minőség. Az idén a kör papírlemez segítségével a külalak is javult. Gyakorlat teszi mestert! Magán véleményem, hogy az idén is egyenletesen sült meg a pászka a sütőben, pedig ez az új sütő nem elsősorban erre készült. Széderkor is kaptunk az asztalnál ebből kóstolót.
Harmadik alkalom immár, hogy a Széder estéinknek a Pásti utcai Ortodox Zsinagóga adott helyet, elegáns, autentikus környezetben. Gyönyörűen előkészített ünnepi asztalok várták a vendégeket. Idén számos keresztény barátunk is együtt ült velünk, és hallgatták a felszabadulásunk történetét. Az izraeli diákok nagy része hazautazott – a mi bánatunkra, hiszen a tavaszi szünet egybeesett a mi Peszachunkkal is, és a helyből induló Tel-avivi járat is indokolta, hogy az egyetemisták jó része a családjukkal éljék át kiszabadulásunk történetét. Mindkét estet Dr. Asher Ehrenfeld debreceni főrabbi vezette. A Haggadat a rabbi úr olvasta fel magyarázatokkal kiegészítve. Majdnem éjfél körül zárult az első Széder, mely méltó megemlékezése volt az egyiptomi kivonulásnak. A felolvasott Haggada magyarázataival és napjainkra is érvényes igazságokkal, aktuális tanításokkal nagyon szívhez szóló 4 kérdést tett fel rabbi úr, melyek napjainkra is vonatkoznak, a jövő Pészachjaira gondolva. Az 5. képzeletbeli kérdést is feltette, ami a távol maradottakra vonatkozott. A második estén Dr. Feuermann László tanár úr adott magyarázott a történelmi időszakról. A Hitközség kóser konyhájának finom ételei járultak hozzá a sikeres Széderhez. Az ismert Széderi dallamok mellet újak is hallhatóak voltak „ZS-faktor” segítségével. Ez már hagyományos pontja a Szédernek, szorgalmasan készültek rá a kórustagok. Az afikajment most sem őrizték gondosan, könnyen prédává vált. Az első este egy ifjú hölgy, Keresztes Attila lánya Horovitz Noel segítségével „orozta” el ezt a rabbi úr által féltve őrzött maceszt. Horovitz Tamás elnök „olcsón” megúszta, egy parfümért cserébe visszakaptuk a „desszertet”. A második este, úgy, mint tavaly, Kovács Laciék unokája, Lídia volt a szemfüles gyermek. Az előző évben autót kért, de megelégedett csokoládéval is. Most óvatosabb volt, egyből ugyanazt kérte. A lényeg, az afikajmen visszakerült a főrabbi úrhoz mindkét nap.
A hitközségi családias hangulatú Széderek az éjszakába nyúltak, és a hagyományos köszöntéssel búcsúzott a levezető főrabbi: L'sáná há-bá'á bi-J'rusálájim – Jövő esztendőben Jeruzsálemben! Annak ellenére, hogy minden évben az ismert történetet hallhatjuk, most is felemelő érzés volt ennek a közös meghallgatása közösségünkben. Szeretnénk még sokáig együtt ünnepelni a szabadság ünnepét!
Most a fél ünnepi napokon nem marad el Git Hol Hámoed köszönés a zsinagógánkban!
k.g.