Jom haSoa - Debrecenben

 Minden évben, a varsói gettófelkelés évfordulóján tartják meg a világon, - így Izraelben is-, a holokauszt emléknapját, amelyen a Soá hatmillió zsidó áldozatára emlékezünk. Ez az emlékezés napja, Jom haSoa, mely Niszan 26, idén április 17-re esett.
Április 17-én és 18-án a debreceni középiskolások emlékeztek az Debreceni Zsidó Negyedben lévő emlékhelyen, a Holokauszt emlékfalnál. A DSZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum és Szakképző iskola diákjai és tanárai emlékműsorral készültek.
Debrecenben az itt tanuló izraeli diákok kegyelettel gondoltak hatmillió áldozatra, köztük a hatszázezer magyarra, a hatezer debrecenire, akiket azért pusztítottak el, mert zsidónak születtek.

Az Izraeli Diákok Debreceni Szervezete (ISOD) a Holokauszt megemlékezést április 18-án este rendezte meg a Debreceni Ortodox Zsinagóga udvarán. A megható eseménynek részesei voltak hitközségünk tagjai is. A 6000 debreceni áldozat nevét megörökítő holokauszt emlékmű előtti gyertyagyújtással kezdődött az esemény. Az időjárás is a szomorú napra utalt, az égben is könnyeket hullattak… Shmuel Faigen debreceni rabbi gyászimáját az Abonyi László holokauszt túlélővel mondott közös kadish követte. Idén a diákok a hitközségi tagokkal, és a hitközség barátaival együtt emlékeztek ezen az autentikus helyen. A meggyújtott nagyszámú gyertya erős fényéből a „Yizkor” volt olvasható az alkonyatban - mementóként. A megható esemény az izraeli himnusszal, a Hatikvával (Remény) fejeződött be, melyet a nagylétszámban megjelentek együtt énekeltek. A korábbi években idegenek visszaemlékezéseit hallottuk felolvasás vagy film által. De most hatásosabb lehetőséget választottak az izraeli diákok.
Átvonultunk a Zsidó Házba. Itt rendhagyó beszélgetés folyt a szomorú naphoz kapcsolódva. Két hitközségi túlélő, Az ausztriai strasshofi túlélő, Földes László és Abonyi László volt a középpontban, akik segítségével hiteles képet kaptak a diákok és a megjelent debreceni hittestvéreink is arról a korról. A beszélgetés vezetője és moderátora Shmuel Faigen volt. A kérdések özöne érkezett a túlélőkhöz. A gettó előtti kor, a gettó, a munkatábor egyaránt az érdeklődés középpontjába került. A napi élet, annak lehetséges fenntartása, valamint a hitélet ottani lehetősége után is nagy volt az érdeklődés. A Debrecenben tanuló izraeli egyetemisták itt és most is kiváló szervezői és lebonyolítói készségükről adtak tanúbizonyságot! Emléklappal köszönték meg a diákok a holokauszt túlélőknek az esti beszélgetést. Todaraba chaverim!

Emlékeznünk, és emlékeztetnünk kell! Kötelességünk „dor ve dor”!