Raul Wallenbergre emlékeztünk

Január 27-én 75 éve, hogy felszabadították az auschwitzi haláltábort. Ehhez kapcsolódóan emlékverseny tartottunk hitközségünkön január 29-én „Wallenberg nyomán”címmel. A Raoul Wallenberg Egyesület, a Semmelweis Egyetem Raoul Wallenberg Szakgimnáziuma és Szakiskolája, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, és a Debreceni Zsidó Hitközség szervezésben az országos Raul Wallenbergre emlékező vetélkedő helyszíne volt a Debreceni Zsidó Hitközség kultúrterme. A hagyományoknak megfelelően a Debreceni Zsidó Hitközség rendezi az egyik elődöntőt, melyen Debrecen városa is képviselteti magát.

Az öttagú zsűri elnöke Gábor Veronika, a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivője volt, aki megnyitott az eseményt. A város nevében Szentei Tamás, a debreceni Polgármesteri Hivatal kulturális osztályvezetője, a Hitközség nevében Kreislerné dr. Grósz Zsuzsanna köszöntötte a versenyzőket és felkészítőiket.
A névadó személyéből is következik, hogy a vészkorszak a fő témája megmérettetésnek elsősorban, de az elmúlt években kiterjesztették a vetélkedő témaköreit: a holokauszt, a rasszizmus, ember mentés, a jelen problémái, a szegénység vagy az idegengyűlölet aktuális kérdéseivel is.
A debreceni elődöntőn hét hazai és egy beregszászi csapat vett részt. Néhány perces kisfilmet is kellett készíteniük a témában, másrészt pedig egy Facebook-oldalt is feltöltöttek, amely szintén arra sarkallta őket, hogy a szűkebb-tágabb környezetük versenyre vonatkozó oldalát vizsgálják, emlékhelyeket kutassanak fel, túlélőkkel, történészekkel beszélgessenek. Hétféle feladat kellett megoldani a versenyzőknek. Volt köztük kreatív okos telefonos tudáspróba a hagyományos tesztjellegű feladatok mellett. Többször kellett szóban kifejteni véleményüket is, az önálló gondolkodás is értékelésre került.

A zsűri tagja voltam, mely megtiszteltetés volt a számomra. Összefoglalóan ismertettem a résztvevőkkel a Hitközség múltját és jelenét. Az ebből készült kérdéssor is része volt a Raoul Wallenberg Egyesület által készített feladatsornak. A Hitközség meghívta ebédre a résztvevőket a felújított kóser konyhánkba. Ebéd után megtekintették a jelenlévők Zsidó Negyedünket, a zsinagógákkal és a holokauszt emlékfallal. A felkészült diákok „szakember” szemével néztek körül.
A középiskolások hihetetlen felkészültségről tettek tanúságot, melyet több hónapos intenzív felkészülés előzött meg.
Az első helyezést a nyíregyházi Lizkor csapat érte el, amely továbbjutott az országos döntőbe. A második helyezett, a beregszászi Rongyos Gárda is reménykedhet a továbbjutásban.
Az országos verseny első helyezettje a Svéd Nagykövetség jóvoltából, Wallenberg nyomán egy svédországi utazást kap jutalmul.
Megható, tanulságos nap volt a Hitközségen. A versenyzők kifejtéseikben az emlékezés szükségességének fontossága mellett álltak ki.

Együtt emlékeztünk!

Az egész napos összetett vetélkedőn 7 hazai és 1 Beregszászi csapat vesz rész.
A szervezők célja a magyar-zsidó együttélés és a Holokauszthoz vezető út bemutatása, az ártatlanul üldözött és meggyilkolt magyar állampolgárok helyi életének és szenvedéseinek megismerése, azért, hogy a Vészkorszak emléke fennmaradjon és egyre inkább a nemzeti emlékezet részévé váljon.
Mindezek szellemében a vetélkedő kérdéskörei ebben az évben az antiszemitizmus, embermentés, rasszizmus, xenofóbia, tolerancia, szegénység, Trianon és következményei témákhoz kapcsolódnak.
Raoul Wallenberg svéd diplomata sorsa a II. világháborúban a magyarországi holocaust tragikus történetében fonódott össze a magyar történelemmel. Amikor a nyilasok úgy határoztak, hogy ellenőrzik a Svéd Vöröskereszt által kiadott védőiratok hitelességét, Wallenberg minden lehetőt megtett a zsidók deportálástól való védelmére. A hivatalosan kibocsátott szükségútlevelek száma ekkor már meghaladta a 7000-et. Ezeknek a védőiratoknak a szétosztásával emberek százait mentették ki a halálmenetekből.
Raoul Wallenberg 1945. január 17-én indult Debrecenbe, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal és a szovjet főparancsnoksággal tárgyaljon, de soha nem érkezett meg oda.

Tartalomhoz feltöltött képek