Schwarcz Sanyi bácsi emléktáblája a Nagyerdei Stadionban

Régi tartozása valósult meg a városnak, a közösségünknek június 20-án. (Tamuz 10.) Ekkor az ”auschwitzi emberként” ismert Schwarcz Sándor emléktábláját avattuk fel a Nagyerdei Stadionban.
Méltó helyen, a stadion sajtó részére kialakított bejáratánál helyeztük el a márványtáblát.
Az ünnepélyes leleplezésen Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke röviden ismertette a holokauszt-túlélő élettörténetét. – Schwarcz Sándor, városunk szülötte, korának ígéretes futballistája, később pedig a Centrum Áruház megbecsült és mindenki által tisztelt igazgatója volt. Megmenekülését sportolói szívósságának, emberi tartásának és a véletlenek sorozatának köszönhette. A közéleti ember, több írását, versét is közölték, egy könyve is megjelent. Végül 2017-ben, 96 évesen halt meg – ismertette az elnök.

Dr Puskás István, Debrecen alpolgármestere elmondta, hogy – Debrecen városa fontosnak tartja, hogy a múltra, ezáltal azokra a gyökereinkre is emlékezzünk, amelyek lehetővé tették a jelen sikereit. Ezeknek a gyökereknek városunkban fontos része Schwarcz Sándor emléke is, akinek példája azt mutatja, hogy még a legsötétebb órákban is fel tud csillanni a remény – hangsúlyozta.
Saját gyermekkori emlékeit idézte fel megemlékezésében a Debreceni Zsidó Hitközség képviseletében Heller Zsolt valláskutató, akinek édesanyja jó barátja volt Schwarcz Sándornak. – Egy hihetetlen önfegyelmű ember volt Sanyi bácsi, aki 5 lágernek szenvedését őrizte magában. Tartozunk annyival emlékének, hogy megőrizzük azt a következő generáció számára – emelte ki.

Kreisler Gábor is mesélt a Sanyi bácsival történt gyakori személyes találkozásáról a 17854-as számú fogollyal, az Auschwitzot idéző egyszerű otthonában. Nagy micvét tett a fiatalság számára tartott emlékező előadásai megtartásával osztályfőnöki órák keretében.
Deutsch Róbert rabbi a sport összekötő szerepéről beszélt, amely vallástól függetlenül is összekapcsol embereket. Az emléktábla a stadionban így nem csak a zsidóság, hanem mindenki számára megőrzi majd az emlékét egy futballért rajongó, sokat szenvedett zsidónak.
A rabbi által elmondott emlékező imával, és az emlékmű leleleplezésével fejeződött be a megemlékezés.