Zarándokút debreceni helyszínei
A Pásti utcai orthodox zsinagóga
1893. augusztusában kezdték el építeni a zsinagógát, és alig egy hónap alatt álltak a falak – a debreceni orthodox közösség az őszi ünnepeket már itt köszöntötte.
1902-ben avatták fel hivatalosan, első főrabbija Strasszer Salamon volt. A helyi orthodox közösség néhány intézménye a status quo hitközséggel közösen működött, de hamarosan a Pásti utcai orthodox komplexum új tagokkal bővült: a Beit Hamindras a tanulás és az imádkozás színtere volt, a pincében orthodox mikve, az udvarban kóser vágoda és üzlet nyílt.
A háborúban megrongálódott épület felújítására nem, csak állagmegóvásra maradt a közösségnek ereje, de a templom 1984-ig így is működött. Utolsó orthodox rabbija Deutsch Sándor volt. 2001-ben egy részleges felújítással a homlokzat és a tetőszerkezet újult meg, a teljes restaurálás azonban csak 2012-ben kezdődhetett el.
2015. április 26-án újra teljes szépségében nyílt meg a Pásti utcai orthodox zsinagóga, ami ezentúl nemcsak mint szakrális tér, hanem turisztikai látványosságként, valamint kiállítások, konferenciák, koncertek színhelyeként is szerepet kap.
A közeli jövőben a zsinagóga ad otthont a Kelet- és Közép- Európai Zsidó Oktatási és Kulturális Központnak.
Imaház (Beit Hamindras)
Az 1910-es évek elején épült az orthodox templom udvarán. A fűthető épületben könnyebbé vált a Talmud-tanulás, hiszen nemcsak napközben, hanem már egészen az éjszakába nyúlóan lehetett maradni. Ezzel újabb lendületet kapott a hitélet a debreceni orthodox közösségben, hiszen itt azok is tanulhattak, akik egész héten dolgoztak, így csak néhány órát tudtak áldozni a vallásos ismeretekre.
Ma, a felújítás után a debreceni közösség napi rendszerességgel tartott imádkozásainak helyszíne a nagy ünnepek időszakát kivéve.
Orthodox mikve
A Pásti utcai komplexumban a téli imaház pincéjében található a régi mikve, vagyis rituális fürdő. A magas talajvízszint és a forráshiány miatt ezt az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem lehetett használni, de a rehabilitációs program részeként ez a létesítmény is megújult és új funkciót kapott: az eredeti beosztást és a burkolatok egy részét megőrizve a felújított fürdőben kóser borozó és vele együtt kiállítóterek nyílnak.
Fontos tudni, hogy a város nem maradt rituális fürdőhely nélkül, hiszen a 2000-es években átadták a modern, minden igényt kialakító új mikvét a Pásti utcában.
Kóser vágoda
Az 1980-as évek végéig rendeltetésszerűen használt mészárszék ma, mint kiállítótér és pihenőhelyiség funkcionál. Bezárásáig itt készítették elő a rituális vágás után a baromfit, amelyet az utcafronti húsboltban lehetett megvásárolni. A felújítás során megőrizték az eredeti berendezési tárgyak egy részét, és nem változott a helyiség kialakítása sem: jól megfigyelhetőek a feldolgozás különböző állomásai.
Holokauszt-emlékhely
2015. nyarára készült el a debreceni áldozatoknak emléket állító építmény, fiatal építészek tervei alapján. A Pásti utcai orthodox zsinagóga udvarában található betonfalon több mint 6000 név olvasható.
Kápolnási utcai zsinagóga
1909-re a debreceni zsidók száma indokolttá tette egy újabb templom építését, amely a ma is változatlan helyen működő közösségi székház melletti telken kapott helyet.
A 600 főt befogadó épületet egy év múlva adták át, az akkori főrabbi, Krausz Vilmos avatta fel.
A zsinagógát ma főleg a nagyobb ünnepeken használja a közösség hitéleti célokra, de számos példa volt rá, hogy különböző kulturális eseményeknek is otthont adott a 2014-re teljes szépségében helyreállított épület.
Debreceni zsidó temető
1842-től változatlan helyen és szervezetben működik a debreceni hitközség temetője a Monostorpályi úton. Az utóbbi évek legnagyobb eredménye, hogy a sírok részletesen katalogizálva már az interneten is megtalálhatóak, képekkel, adatokkal kiegészítve, ezáltal mindenki számára elérhető kutatási és információszerzési célokból egyaránt.