Második nyitott délután a Debreceni Zsidónegyedben
Mint korábban beszámoltunk arról, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara, a Debreceni Zsidó Hitközség, valamint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szervezésében a Közös múltunk nyomában – Válogatás a 100 éves Építészeti Archívum anyagából című helytörténeti kiállítás nyílt meg a Pásti utcai Zsidónegyedben június 24-én.
Négy alkalommal adnak lehetőséget a kiállítás szervezői előadások keretében a kiállítás megismertetésére.
A második nyitott délután július 14-én, "Debrecen története az utcanevek tükrében, avagy utcanevek története a város életében" címmel Balogh László helytörténész előadásával, valamint a "Közös múltunk nyomában" című kiállításon China Tibor építész tárlatvezetésével volt hallható, illetve látható a Pásti Utcai Orthodox Zsinagógában és a rituális helyiségekben.
A délutáni összejövetel nem egy hagyományos előadás és tárlatvezetés volt az érdeklődő cívispolgároknak.
Balogh László diákkal színesített előadásából megtudhattuk a mai utcanevek kalandos útját, miszerint történelmi, politikai hatások is alakították a neveket. Érdekes volt megtudni, hogy a zsinagóga utcája, a Pásti utca valamikor a Csókolódó köznevet viselte.
A városunknak és New Yorknak legalább egy közös pontja biztosan van: mindkét városban azonos városrészekbe tömörültek az azonos vallású, foglalkozású vagy nemzetiségű emberek. A mesteremberekről elnevezett utcák mindig a múltra utalnak. A politikai változások sem kímélték az utcák elnevezéseit. Napjainkban már legalizált utcanevek találhatók, hallhattuk az előadótól.
A városunk örökségeiben való „sétát” China Tibor építész segítségével folytattuk. A jelenleg is látható, illetve már csak az emlékekben élő Deák Ferenc utcai zsinagóga építészeti górcső alá kerül. A kiállítási fotókat és tervrajzokat elemezte az építész. A Pásti Utcai Orthodox Zsinagóga acéloszlopai az archaikus építészet akkori jegyeit viselik. A mennyezeti acél átkötések már merészebb megoldásnak számítottak. Látszott China Tibor előadásából, az államigazgatási gyakorlatból is ismerte a városi bontások folyamatát, illetve megmaradt cívis épületek meglétét. A vágodában, illetve rituális fürdőben a tárgyakhoz fűződő szakértői előadást hallhattunk. Kiegészítést ezen szakrális terek használatáról is információkat kaptunk hitközségi segítséggel.
A júliusi 14-i előadásokkal egyre jobban bele tudtuk élni magunkat örökégünkbe a cívisváros, így a zsidóság múltjába is.
A harmadik találkozó szeptember 15-én 17 órától „Ezen a helyen állt…” – Irodalmi múltunk és Debrecen címmel Puskás István, Horváth Péter és Balogh László beszélget Debrecen irodalmi múltjáról. Szeptember 20-án 9 órától pedig "Örökségünk Debrecen" címmel helytörténeti konferencia kezdődik a Pásti utcai zsinagógában.
A múltat idéző kiállítás szeptember 20-ig tekinthető meg nyitvatartási idő alatt, munkanapokon 9 és 16 óra között.
Idézzük fel a múltunkat!