Konferencia a debreceni Deák Ferenc utcai zsinagóga emlékére

A második világháborúban megsérült, majd vissza nem állított, egykori Deák Ferenc utcai – ma Petőfi téri status quo zsinagóga emléke előtt tisztelegtek a Debreceni Zsidó Hitközség és a Debreceni Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferencia résztvevői csütörtök délután, a Hitközség Bajcsy-Zsilinszky utcai székházában.
Az Zsidó Szabadegyetem ötödik évfolyama közeledik a nyári szünet felé. Ez az előadás egyben a nulladik napja is volt a péntektől vasárnapig tartó Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Debrecen és Határon Túli Testvér-hitközségeinek nemzetközi konferenciájának.

A rendezvényt Horovitz Tamás, a DZSH elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy sajnálatos módon ez a zsinagóga már nem lehet része a gyönyörűen felújított Zsidó Negyednek.
A rendezvényen dr. Mazsu János történész részletesen beszámolt a Debreceni Zsidónegyed kialakulásáról, létrejöttének okairól, annak kezdeti összetételéről. Hallhattuk, hogy nehezen jöhettek be Debrecenbe a zsidók, de mindig megbecsült polgárai voltak a városnak.
Papp József helytörténész bemutatta magát, az egykori status quo zsinagógát, és annak teljes történetét az építésétől a lebontásáig - történelmi és építészeti szempontból. Sajnálatos, hogy minden erőfeszítés ellenére Európa egyik legszebb zsinagógája lebontásra kényszerült. A program érdekességeként a nyilvánosság számára elsőként mutattuk be a bécsi Léna Nindl építész által készített 3D-s képzeletbeli rekonstrukciós modellt a zsinagógáról, aki a szóban forgó zsinagóga tervezőjének, Jacob Gartner városában, Bécsben él. Az építésznő rengeteg korabeli információt összegyűjtve, valamint a tervező hasonló munkáit tanulmányozva készítette el a modellt, amelynek segítségével az utolsó szegletig bebarangolhatjuk az egykori épület minden zugát az informatika segítségével. Élvezhetjük a díszes, monumentális 2 szintes zsinagógát, mely az építésznő Mester képzésbeli tudományos munkája volt.

Az esti órákba nyúló konferencia második részében a hallgatóság még saját korabeli személyes és tárgybeli emlékek felidézésével tisztelgett az építészet megsemmisült csodás alkotása előtt. A szabadegyetem rekordszámú közönségének sikerült valamennyire belelátni annak a zsinagógának a világába. A hallgatók kifejezték, hogy az egykori helyét meg lehetne jelölni az utókor számára. A sikeres konferencia anyagát szeretnénk írásban is megörökíteni.

Tartalomhoz feltöltött képek